Szeptemberi Detektív Klubnap beszámolója

Itt van az õsz, itt van újra a Detektív Klubnap, habár sokkal inkább nyárias öltözékben készülhettünk az évadnyitó ankétra, semmint hulló falevelek kísérték utunkat, melynek során Balla Gábor igazságügyi hangtechnikai szakértõ gyakorolt pozitív hatást a dobhártyánkra.

A hangfelvételek minõségét minden esetben a felvételi körülmény és a rögzítõ eszköz minõsége határozza meg, így csak ezen eredeti adottságok alapján nyílik lehetõsége a szakértõnek is, hogy egy CD-minõségû hangfelvételt próbáljon kisajtolni a hozott nyersanyagból.

Az elõadás kezdetén a hangfelvételek készítésének optimális körülményeirõl kaphattunk tájékoztatást elõadónktól, egy-két füllel-hallható példával is illusztrálva, melyek referenciaként szolgáltak arra, hogy a rosszabb minõségû felvételek is feljavíthatóak ? különösen szakértõi beavatkozás hatására.

A hangképet kezelõ szoftver, jelentõs mértékû rokonságot mutat a digitális képkezelõ szoftverekhez, így akár a statikus zajok (pl. közlekedési háttérzaj, rádióadás) kiszûrésére, beszédhangok hangerejének felerõsítésére vagy akár torzításból eredõ interferencia megtisztítására is lehetõség nyílik.

A hangfelbontás mérete jelentõs mértékben befolyásolja a rögzített hangfájl méretét, azonban a legjobb eredmény elérése érdekében a min. 16 bites felbontás ajánlott, amihez képest a modern kompakt képrögzítõ eszközök hangminõsége, vagy a mobil telefonkészülékekbe épített hangrögzítõk jelentõs kívánnivalót hagynak maguk után. A hangfájlok átkonvertálása jelentõs mértékben nem javít a hangfelvételeken, célszerû akár egy speciálisan erre a célra fejlesztett digitális diktafon használata.

A fák lehulló levelének lágy neszét nem hallhattuk, mivel a dombtetõ helyett a rendezvényhajón tartózkodtunk, de az õsz így is megmutatta magát, mikor is szinte vízszintesen szakadó esõ áztatta a Duna hullámait és kopogott ütemesen a kajüt ablakán.

A hang alapján történõ személyazonosítás, jellemzõen a büntetõeljárásokban használatos szakértõi feladat, melynek során az eredeti felvétel és egy rögzített hangminta összehasonlítására kerül sor. A szakértõ ?szubjektív? füllel vizsgálja a deliktummal gyanúsított személy beszédtempóját, beszédstílusát, szóhasználatát és még a levegõvételt is. Ezt követõen egy nagy merítésû mintavétellel kerül sor a beszédet befolyásoló fizikai jellemzõk mûszeres vizsgálatára (hangszín, hangfrekvencia, hanghullám) összehasonlítására.

A manipulált hangfelvételek a dallam íve, hangszín alapján és szintén mûszeres vizsgálattal felderíthetõek (pl. vágási pontok azonosításával), azonban ez esetben mindig csak valami hibát, hiányosságot tud azonosítani a szakértõ. Az ablaküvegen keresztül történõ hangrögzítésrõl pedig csak suttogva tudtunk említést tenni ??. így a ?rossz hangfelvétel? miatt errõl beszámolni nem tudunk.

Zene volt füleinknek, hogy végre nem csak a belülrõl jövõ hangokat hallhattuk, hanem kívülrõl a szakértõ irányította rá fülünket a hangtechnika fortélyaira és fogalmazott meg javaslatokat számunkra az eszközhasználattal kapcsolatosan. Elismerésünket így írásban is kifejezzük Balla Gábor úr felé, köszönjük, hogy gyakorlatias beszámolóját térhatást keltve tette hallhatóvá számunkra.